Téli alma – a mindennapi egészség forrása

Téli alma

Mostanában divatosak a tesztvizsgálatok. Csináljanak Önök is ilyet! Kérjenek meg egy iskolás gyermeket, hogy nevezzen meg egy gyümölcsöt.

Biztosan azt válaszolja, hogy: alma. Ha azt kérdjük, hogy milyen színű az általa elképzelt alma, akkor a válasz: piros. Sőt az esetek nagy részében egy név: Jonathan, ami majdnem olyan fogalommá teljesedett, mint az órák közt a Doxa, a fényképezőgépek közt a Kodak.

Az almát a nyár derekától a következő év tavaszáig fogyasztjuk, így nem csodálható, hogy nálunk valamennyi gyümölcs között az egy fő által elfogyasztott mennyiség almából a legnagyobb (fejenkénti és évenkénti gyümölcsfogyasztás 73,8 kg, amiből 22,7 kg az alma). Késő ősztől tavaszig a gyümölcsfogyasztás jószerivel az almára korlátozódik – ha nincs déligyümölcs a piacon.

Története

Az alma végigkíséri az emberiség történetét, és számtalan helyen kerül “az események középpontjába”. Ezzel kapcsolatban a sok közül csak hármat említek: a Paradicsomban a tudás fája közismerten almát termett, és Éva ebből szakított – a kígyó biztatására -‚ hogy Ádámot a bűn útjára csábítsa. A másik történet a görög mitológiából származik: Parisz trójai királyi a három szépség közül Helénának nyújtotta át a győztest megillető aranyalmát. A harmadik monda a svájci hegyek közé vezet, ahol a zsarnok arra a próbatételre ítéli a szabadságharcos Tell Vilmost, hogy lője le a fejéről az almát.

A festészetben, a szobrászatban és az építőművészetben se szeri, se száma az alma megjelenítésének.

A fő termőtájak Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun, Pest és Zala megyében vannak, ahol a termelőszövetkezetek, gazdaságok és az egyéni termelők nemcsak a lakosság fogyasztására elegendő téli alma termelnek, de kielégítik a külkereskedelmi és a tartósítóipar igényét is, sőt olykor már a túltermelés kíméletlen jeleivel is szembe kell néznünk.

Termesztése

Az alma hazánknak a hűvösebb, párásabb levegőjű, csapadékosabb tájain érzi a legjobban magát, de szinte az egész országban megterem. Fája napfényigényes; épületek árnyékában nem jól érzi magát. Évente 600-800 mm csapadékra van szüksége, ahol erre nem lehet számítani, Ott öntözésre kell berendezkedni. Az őszi harmatok igen előnyösen befolyásolják a téli alma színének, valamint aromaanyagainak kialakulását.

Az almafák az északi lejtők és a fagyzugok kivételével bárhová ültethetők. Előnyös számukra, ha a talajvíz szinte másfél-két méter mélyen van, mert akkor a talajvíz pótolja az időszakos csapadékhiányokat. Ahogy kissé népiesen, de nagyon találóan szokták mondani: az almafa kedveli, ha a gyökereinek vége belelóg a lábvízbe. Az almafának viszonylag igen nagy az alkalmazkodóképessége, ezért a savanyú és a meszes talajokon egyaránt megél. Nem válogat a talajtípusok között sem: a homoktalajokon éppen úgy jó termést hoz, mint a kötött talajú területeken.

A házikertekben közepes törzsű vagy törpefává neveljük. Ez utóbbi előnyei: kis helyet foglal, tehát azonos területre több fajtát ültethetünk; már a 3-4. évben termőre fordul; egyszerűbb a metszése; a permetezéshez nincs szükség nagy teljesítményű gépekre; a gyümölcs szüretelése gyorsabban halad, és az almák kevésbé sérülnek, mintha nagy fákról kell őket betakarítani.

A termőkaros orsó, karcsú orsó vagy különféle sövény felneveléséhez törpe alanyra szemzett csemetéket vásároljunk. Ezek a későbbiekben sekélyen gyökereznek, és ezért szélérzékenyek, vagyis szeles helyen karózásra, illetve támberendezésre szorulnak.

Az almafák tenyészterületének nagysága attól függ, hogy a csemetékből milyen fát kívánunk nevelni. A közepes törzsű fák minimális tenyészterülete 36 m2, de a sövényfák 6 m2 tenyészterülettel is megelégednek (3 x 2 m, illetve 4,0 x 1,5 m).

A fákat a felnevelés időszakában minden tavasszal alakító metszésben kell részesíteni. A termőfák koronáját csak ritkítani szükséges annyira, hogy a napfény a korona minden részét érje, és a permetlécseppek mindenhová eljuthassanak.

Az almafák igénylik valamennyi gyümölcsfaj közül a legszakszerűbb vegyi növényvédelmet. A jelenlegi fajták többségét évente 10-12-szer kell megpermetezni a lisztharmat, a varasodás és a monília betegségek, továbbá az almamoly, az almailonca, az aknázómolyok, a takácsatkák, a levél-, pajzs- és vértetvek kártételének a megelőzése céljából. Ennyi permetezés bizony nagy terhet jelent a kerti környezetre, ahol gyerekek játszanak, felnőttek tevékenykednek, és az idősek pihennek!

Az alma utóérőgyümölcs; a fáról leválasztva életműködései tovább folytatódnak mindaddig, amíg a téli alma fogyasztásra éretté válik. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a szüret idejét helyesen válasszuk meg. Az almát akkor kell szüretelni, amikor a gyümölcsök gyenge csavarás hatására leválnak, amikor a színük és nagyságuk a fajtának megfelelővé alakult, amikor a magjaik már barnák, és a természetes hullás is megkezdődött.

Házikerti körülmények között mód van arra, hogy a különböző időpontban érő almákat két-három részletben szüreteljük le. Minden almát a kocsányával együtt, törődéstől mentesen kell a ládába juttatni.

A teljes leírást Bálint Gazda hivatalos oldalán olvashatják!